Egy testépítő naplója

Ez is megvolt...

Vegyes érzelmekkel, bár inkább csalódottan tekintek vissza a tegnapi napra. Országos szinten vizsgálva az eredményeket számomra lesújtó, minden szempontból. Egyfelől az alacsony részvétel, amit nem értek. Ennyire meg vagyunk elégedve a jelenlegi helyzettel? Úgy gondolom a Fidesz ilyen mértékű többségével - mostmáér az önkormányzatokban is - leáldozóban a demokrácia Magyarországon. Egyszerűen nem lesz lehetőségünk beleszolni a közügyekbe. Talán a független polgármesterek és képviselők tarthatják magukat...valameddig.

Az MSZP a várakozósaimon felül teljesített, meglepődtem. Azonban ami méginkább meglepő az a Jobbik és az LMP ennyire rossz szereplése. Észak-Keleten természetesen a várakozásoknak megfelelően teljesített a Jobbik. Arról meg hogy az LMP így leszerepelt, legalábbis én abszolut kudarcnak élem meg, inkább nem szeretnék véleményt formálni. Amíg a központi vezetés nem érti meg és látja, hogy mennyire fontos a vidék és a széles szavazótábor kialakítása nem tudunk előrébb lépni.

Helyi szinten úgy látom még mindig nem képes továbblépni saját magán Taktaharkány. Egyfolytában azt hallom / hallottam, hogy na megint nem lesz semmi változás meg ugyanazok az emberek, erre majdhogynem visszaszavazzák az előző testületet. Varga László vitathatatlan 72%-os győzelme abszolut magáért beszél. Szemán Ákos csúfos bukásán, pedig azthiszem senki sem lepődött meg, még arra sem volt elég a Fidesz ajnározás, hogy a testületbe beessen. Halkan megjegyzem, talán mégsem véletlenül nem indult Fidesz színekben? Lajcsák István hozta ami várható volt tőle. Fűkő Csaba bekerülése a testületbe szintén nem véletlen, tartok attól sokan csak a jelölő szervezet neve alapján döntöttek. Minden esetre kíváncsian várom az elkövetkezendő négy év alatti javaslatokat, ötleteket a kedves testületi tagoktól. Bár prgramot egy emberen kívül senki nem mutatt be, így ne igazán tudjuk, hogyan is látják a település helyzetet. Egyet azonban megígérhetek, igyekszem minden testületi ülésen részt venni majd és itt a blogomban beszámolni az ott történtekről, ha már másképp nem tudunk hozzájutni a minket érintő infókhoz.

Természetesen a saját szereplésem is értékelni kell. Elégedett vagyok azzal a szavazatszámmal amit kaptam és ez úton is mégegyszer szeretném megköszönni mindenkinek a bizalmát. Remélem nem én egyedül gondolkodom a fiatalkoban és látom magunkban a jövőt, de a bekerült képviselők is hasonló állásponton lesznek és mindnet megtesznek azért hogy a fiatalok számára élhető Taktaharkányt teremtsenek. Örülök annak is hogy tegnap este olyan emberek kerestek meg, akikkel ezidáig nem igazán beszéltem vagy kevésbé ismertük egymást és támogatásukról tettek tanúbizonyságot. Bennük, bennünk van a jövő. Reméljük négy év múlva is ugyanígy fogjuk még szeretni településünket és nem lehetetlenítenek el minket.

Lakossági fórum, bográcsozás, soha sem tapasztalt kőkemény edzések. Az elmúlt pár nap történései.

Múlthét pénteken Szemán Ákos polgármester jelölt úr lakossági fórumán vettem részt. Pozitív és negatív dolgokat tapasztaltam, azonban az összbenyomásom egyértelműen negatív. Kezdjük az elején.

Csütörtökön, telefonon keresett meg Szemán Ákos, hogy szeretné, ha részt vennék a lakossági fórumán. Gondolom minden jelöltet megkeresett.

Örömmel és némi meglepettséggel fogadtam a megkeresést. A rendezvény kezdete 18:00-ra volt meghirdetve. Helyszíne a művelődési ház nagyterme volt. A művelődési ház bejáratánál fogadta vendégeit a polgármester jelölt úr. Bár, amikor Ágh Péter megérkezett már nem voltak olyan fontosak a kedves érkező érdeklődök. Nagy hiba. A rendezvény pontosan kezdődött. Hangosítás, projektor, ahogy illik minden külsőség rendben volt. Egy rövid kis megnyitó keretében Ágh Péter – a Fidelitas elnöke, országgyűlési képviselő - igyekezett a jelöltet minél jobban fényezni és kitért a kormány első száz napjára is. Néha picit már túlzónak éreztem a pártpolitikát, de mindent egybevéve rendben volt a felkonf.

Majd következett a program részletes ismertetése. Itt aztán már volt minden, több százmilliós beruházásoktól a több milliárdosig. Sajnálom, hogy nem jegyzeteltem, így nem tudok pontos összegeket említeni, hogy a ciklus alatt hány milliárdot tapsolna el a jelölt úr.  Az írásomból érződő irónia ellenére, nagyon sok jó gondolat van ebben a programban, kezdve a csapadék-víz elvezetéstől az egészségügyi komplexum megvalósításán át a településrendezésig.

Kérdés ezek vajon megvalósítható gondolatok e. Amint megtudtuk, igen. Csak pályázni kell és a Fideszes kapcsolatokat beizzítani. Azért gondolom a kedves polgármester jelölt úr sem naiv ennyire. A település egészének lefedése térfigyelő kamerákkal nonszensz gondolat. Személy szerint megelégednék a „veszélyeztetett” területek megfigyelésével is.

Hunyjuk be szemünket egy pillanatra. Ugye már látjuk is magunk előtt, ahogy kis településünk egy amerikai kisváros hangulatát árasztja magából. Ez egy nagyon szép álom, de most nyissuk ki újra a szemünket és zökkenjünk vissza a való világba.

Az álmok azért vannak, hogy megvalósítsuk őket. Ezt az álmot is meg lehet ám, de nem az elkövetkezendő négy évben. Úgy gondolom, most nem ennek van itt az ideje. Hála istennek – a hozzánk hasonló más településekkel ellentétben – Taktaharkánynak nagyon jó a pénzügyi helyzete, így nekünk nem a „tűzoltás” az elsődleges feladatunk. Rendeznünk kell sorainkat a település vezetésében, és a lehetőségeink legracionálisabb kihasználásával egy fenntartható fejlődést elindítanunk. Derűlátásra semmi okunk az elkövetkezendő években, ezért tehát óva intem a leendő polgármestert az esetleges túlköltekezés bevállalásától. Jól fog még jönni, az a 30 millió forintos betervezett hiány a költségvetésben.

Nem szabad csak más települések pozitív példáira építenünk.

A beszédre visszatérve, a program ismertetése kb. másfél órát vett igénybe, némelyek már igencsak mocorogtak a hallgatóság soraiban. Kellett ez az idő, sőt még így sem látom tisztán a megvalósíthatóságot. Épp csak elkezdtük karcolgatni annak a bizonyos jéghegynek a csúcsát.

A programismertetés után következtek a kérdések. Ez volt az a pont, ahol kissé elszabadultak az indulatok. Az első néhány kérdés után ismét begyűrűzött a pártpolitika, így a lakossági fórum valódi célja szertefoszlani látszott.

Amint fentebb írtam, összességében negatív szájízzel távoztam. A program másról sem szól, mint az esetlegességről. Ha lesz pályázat lesz pénz. Ha kit tudjuk használni a politikai kapcsolati tőkénket lesz nyertes pályázat. Egy fiatal ambiciózus fiatal vízióját láthattuk településünkről.

A programból hiányzott a számomra egyik legégetőbb probléma kérdésköre, méghozzá a kiéleződött etnikai ellentétek csillapítása. Mert lássuk a kérdéssel bizony foglalkoznunk kell.

Egy érdekességet még mindenképpen meg kell, hogy említsek. Korábban már írtam, arról hogy véleményem szerint önkormányzati szinten nincs jelentősége annak, hogy ki milyen pártpolitikai beállítottságot vállal vagy éppen nem vállal fel. Az érdeklődők egyik kardinális kérdése mégis az volt, a polgármester jelölt úr miért nem vállalja fel politikai hovatartozását.

A pénteket, mint ahogyan megszokhattuk már, szombat követett J

Az estét barátaim, marhapörkölt és nagyon jó borok társaságában tölthettem. Ritkán iszom alkoholt, talán 4-5 éve is van annak hogy rövid italt fogyasztottam. Meg is volt a kellő hatás.

Hétfőn és kedden azonban már nyoma sem volt a hétvégi lazításnak, ugyanis valami hihetetlen kemény hárdkór edzéseket tudhatunk a hátunk mögött Csabesz barátommal. Kell is a brutál tréning hiszen másfél hét múlva Tisza Kupa fekvenyomó verseny. A cél természetesen csakis az első hely.

Hihetetnül jó dolog nyitott szemmel járni a világban. Most egy konkrét példa kellene, hogy kövezkezzen, hogy miért is, de az most elmarad. Ez csak amolyan eszembe ötlő gondolat volt :)

Amit viszont mindenképpen szeretnék megosztani kedves olvasómmal, az az hogy szeptember 11.-én, Prágában volt egy fekvenyomó világbajnokság, ahol a kategóriában egy 202.5kg-os nyomással lettek világbajnokok. Nem kicsit vagyok csalódott tekintve azt, hogy edzésen már nyomtam 210et is. A pénz nagy úr.

Politizáljunk is kicsit. Jönnek mennek a szórólapkon történő adok-kapokok. Varga László sem állja már meg szó nélkül - mondjuk meg is értem, én sem tennék másképp - ami itt elindult. Fontos pozíciók sorsáról van itt szó valóban. De nem önös érdekünknek fontosakról. Legalábbis nem kellene hogy annak legyen fontos. Közel háromezer embernek kell eldöntenie ki legyen az a 6+1 fő aki az elkövekezendő ciklusban terelgeti településünket lehetőleg a fenntarthatóság és élhetőség irányába. Szeretnék egy kézilabda hasonlattal élni. Egy nagyon jó irányítóra van szükségünk, aki átlát a pályán, rendet tesz a csapatban, meghallgatja együtt dolgozik velük. Ugye nem kell mondanom, hogy itt most a polgármester személyére gondoltam. Én jómagam a testületben a akpus szerepét tölteném be leginkább. Igyekezni kivédeni a csapat hibáit.  Mint ahogy a kapusnak a közönségre, úgy nekem a lakosság erejére van szükségem. Nem véletlen az, hogy miért akarom én ennyire bevonnai a lakosságot. Nem szabad, hogy kialakuljon egy elit kör. Persze nem rossz az, ha az ember az elithez tartozik. Jókis zsíros EU-s pályázatokból okos húzásokkal - amiket a kedves lakosság el sem tud képzelni - lenyúlni nagy pénzeket. Lehet ám építeni nagy háza, terepjárót venni, tudmást sem venni azokról akik a kenyeret nem tudják megvenni, vagy fiatalként képtelen saját lakáshoz jutni. Ők azok akik saját érdékeit nézve, nyomulnak, ígérnek fűt fát, majd lenyúlják a htalmas lóvékat és a számonkérés pillanatában a vállukat vonogatják. Lehet ám ezt másképp is csinálni. Nekem egy mosoly, egy elégedett arc egy köszönöm az, amit a képviselő munka jelentene. Egyébként szorgalmaznám a képviselői tiszteletdíj eltörlését. Bár ezt csak így halkan jegyeztem meg. Kíváncsi lennék akkor vajon hányan harcolnának azokért a székekért.

Újra itt!

Véget ért az ajánlószelvény gyűjtési időszak. Ismét rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Hőn szeretett kis településünk ismét bebizonyította nem tud önmagán felülemelkedni. Mindenki változást szeretne, egy új irányt, de tenni senki nem képes vagy inkább csak nem akar ennek érdekében.

Még a KC gyűjtési időszak elején felröppentek olyan hírek, hogy polgármesternek indulnék. Akár indulhattam is volna. Miért ne? Bár véleményem szerint hamarabb szárnyal az emberek fantáziája, mintsem elkezdenének gondolkodni. A polgármester a település első embere, ez nem hatalmat jelent, hanem óriási - reggeltől estig - tartó munkát a hét minden napján. Tapasztalt, a világból sokat látott, önálló egyéniséggel és önkritikával megáldott személyt képzelek el polgármesternek.

Ha még ekkor nem lepődtem volna meg, jöttek a támadások a környezetemből is. "Ma már mindneki lehet képviselő?" Arról nem is beszélve, hogy mint olvastam ma már nagyon trendi dolog ez. Álljék itt egy kis idézet a 2010. évi L. törvényből, amely az önkormányzati választások rendjéről szól...

 9. § (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselõjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

Ezzel csupán azt szeretném jelezni, hogy bárki aki érez magában motivációt vállalhat közszereplést.

Úgy gondolom egy településnek csak jót tesz az ha lehet válogatni a személyek között. Hisz nem minden kedves választópolgárnak ugyan azok az elvárásai, nézetei, esetleges pártpolitikai hovatartozása (bár az ÖK választásnál nem hiszem, hogy van bármi jelentősege is annak, hogy ki milyen pártszínekben indul, hisz itt a lakókörnyezetünk érdékeit kell képviselni).

A Helyi Választási Iroda, Taktaharkányban 22 képviselő jelöltet vett nyilvántartásba:

 Van három polgármester jelöltünk is: Lajcsák István, Szemán Ákos és Varga László.

Megemlítenék még pár érdekességet. Ismét a fantázia szárnyalásaként szárnyra kapott egy pletyka, miszerint Jakabné "a kissebség színeiben indul". Kérdem én, és ha igen? Mellesleg a táblázatból jól látható, hogy független. A másik számomra érdekes jelenség Szemán Ákos független indulása. Ha valami csoda folytán Ákos olvasná a blogom, megragadnám az alkalmat, hogy megkérdezem, esetleg a településén nem vállalja fel pártpolitikai hovatartozását vagy a Fidesz nem jelölte. Ugyanis ha a nevére klikkelünk, láthatjük hogy a megyei listán bizony Fidesz a jelölő szervezet, de a telepüolési egyéni és polgármesteri jelölsnél már független. Ennek egyébként semmi jelentősége, hisz mindenkit a tettei alapján kell megítélni a kedves választópolgárnak.

Jelenleg a programon kidolgozásán dolgozom. Ehhez kérném a Ti segítségetek is. Hiszen rengeteg olyan terület lehet amire én nem is gondoltam hogy javítani, változtatni kellene rajta. Mindíg hangsúlyozom a részvétel fontosságát, érezzétek Ti is, hogy a képviselő azért van, hogy a köz érdekeit szolgálja és nem azért hogy a tiszteletdíjját zsebretegye.

A végére némi humor...

Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszabő nevű településén törtönt némi baki a helyi választási irodában. Olvassátok a jelölteket:

Lezajlott a magyar bajnokság szeghalmon. Online követtem az eseményeket és az egyik szemem sír a másik neet. Czégény Csabi semmit nem bízott a véletlenre 230kg-os nyomással nyerte a kategóriát amiben nekem is ott kellett volna lennem. Hétfőn edzésen nyomtam egy 180-at majd, ami a kisebb húzódást okozta a 200kg. Csabi mögött az ezüstérmes 190es nyomással tudott odaérni. Kicsit szomorú vagyok, hogy most nem lóg a nyakamban az az érem. A felkészülés folytatódik tovább, hisz még van egy Scitec Raw Power döntő október vége felé, ahol szeretnék egy 210es nyomást bemutatni...

Ezekben a percekben nem blog bejegyzést kellene írnom, hanem az igazak álmát aludva a Szeghalmon megrendezésre kerülő, fekvenyomó magyar bajnokságra készülnöm...

Vannak döntések, amiket nem könnyű meghoznunk. Egy hétbe tellett mire meghoztam ezt a döntést, hogy nem indulok el a magyaron! Két okból teszem mindezt. Az egyik egy sérülés amit még a hét elején szedtem össze az utlsó fekvenyomó edzésemen. Ez még önmagában nem tántorítana el az indulástól, hisz versenyeztem én már sérülten és akkor is jó voltam egy ezüst erejéig. A másik érv amely most mindennél erősebb az nem mást mint a pénz. Ez a verseny nem csak a magyar bajnoki cím sorsáról szól, hanem a két hét múlva esedékes  világbajnokságon való részvételről is. Ez a verseny jelenti a kvalifikációt ugyanis Prágába. Mivel ezt kihagyom így autómatikusan úszik a VB is. Sajnos épp nincs most a zsebemben 200.000Ft hogy e két versenyt megvalósíthassam. És akkor még nem is beszéltünk a közelgő önkormányzati választásokról, a munkahelyi problémákról...

Viszont világbajnokság lesz jövőre is. Első évem volt ez fekvenyomásban, és azthiszem sikerült beverekednem magam az élmezőnybe, semmivel sem vagyok még elkésve. Ezek a szavak nem a magyarázkodásról szólnak. Mindig rossz döntéseket hoztam komoly kérdésekben, sohasem hallgattam szüleimre vagy a páromra. Most itt az ideje, hogy elkezdjem...

Az elmúlt pár hónapban azért dolgoztam kőkeményen, hogy képviselhessem hazámat a vb-n, az álom megvalósítása még várat magára egy kicsit.

Hogy most mit érzek?

Csalódottságot leginkább. Rá kellett jönnöm, nem számíthatok senkire. Magamnak kell megoldanom ezeket a dolgokat. Persze azért ez így nem teljesen igaz, hiszen itt van édesanyám és a párom, akik az eladósodást vállva azt mondták, ha ez az álmod hát menj. Ezt nem tehetem meg velük. Nem helyezhetem az álmaimat a család és az anyagi biztonság elé. Ott van Csabika is, aki újfent segíti a felkészülésem, és vállata volna a sofőr szerepet Prágába is. És végül ott a FittLesz, a termem, akik mindenben igyekeztek segíteni a felkészülésem. Remélem nem okoztam Nekik ezzel olyan nagy csalódást, hisz ismernek, tudják, hogy csak úgy nem adom fel.

Kedvenc mondásom idézném: "Aki a célt akarja, annak az eszközt is akarnia kell!"

A cél továbbra is a VB, az eszköz pedig nem az eladósodás, a magunkat nehéz helyzetbe hozás, hanem a további kőkemény munka, és a még sikeresebb felkészülés feltételeinek megteremtése.

Most már muszáj leszek még többet hozzátenni az eddigiekhez, hisz mindent le fogok írni. És egyszer az egyik poszt végén ott lesz egy kép egy VB arannyal...